Barátnőm kislánya 4 és fél éves. Imádja a néptáncot! Egy komoly kékfestő szoknyával és egy alsószoknyával leptük meg karácsonyra.
Oldalak
Járok az álmok útján és próbálgatom a szárnyaimat.
"Álmodj, amit csak akarsz, menj, ahova szeretnél, légy az, aki szeretnél, mert csak egy életed van, s csak egy lehetőséged, hogy olyan dolgokat csinálj, amit szeretnél!" (Paulo Coelho)
"Add tovább a tudományt! Valamikor elindult a foltvarró-staféta, hogy szerteágazó világmozgalom legyen belőle. Ma névtelen foltvarróknak köszönhetik a neves művészek is azt, hogy kitaposták az utat. A foltvarrás közösségi tevékenység, ez talán a legszebb (ha nem is mindig a legmutatósabb) része. Ne felejtsd el: csak az félti a tudományát, akinek kevés van belőle. A féltékenység és az irigység veszélyes kór, elsősorban annak árt, aki birtokolja. Szabadulj meg tőle"
(Dolányi Anna: Hasznos könyv foltvarróknak)
"Álmodj, amit csak akarsz, menj, ahova szeretnél, légy az, aki szeretnél, mert csak egy életed van, s csak egy lehetőséged, hogy olyan dolgokat csinálj, amit szeretnél!" (Paulo Coelho)
"Add tovább a tudományt! Valamikor elindult a foltvarró-staféta, hogy szerteágazó világmozgalom legyen belőle. Ma névtelen foltvarróknak köszönhetik a neves művészek is azt, hogy kitaposták az utat. A foltvarrás közösségi tevékenység, ez talán a legszebb (ha nem is mindig a legmutatósabb) része. Ne felejtsd el: csak az félti a tudományát, akinek kevés van belőle. A féltékenység és az irigység veszélyes kór, elsősorban annak árt, aki birtokolja. Szabadulj meg tőle"
(Dolányi Anna: Hasznos könyv foltvarróknak)
Magamról
- Álomjáró-Bozsomati
- Anya vagyok és feleség! Ez a státuszom, a foglalkozásom, a hivatásom. Három fiam van! Ha akad egy kis szabadságom, akkor alkotok. Mindenfélét. Csakúgy... A varrás nagy szerelem.
Köszönöm, hogy benéztél hozzám!
Ha megtetszett valami és Te is szeretnél, írj bátran!
bozsomati@gmail.com
2012. december 31., hétfő
Néptánchoz
Babaszobába
Egy kispasi szobájába készült. Ablakpárna, függöny, díszpárna és a függönyhöz elkötő :-)
Ha lesz képem, akkor megmutatom az eredeti helyén is!
2012. december 30., vasárnap
Határidő naplók
Karácsonyi manók
Készült adventi naptár. Egy testvérpár várta vele a karácsonyt! Annyira megszerettem mire elkészült, hogy kicsit fájt a szívem megválni tőle.
Minden bánatomat elfelejtettem, amikor felhívott az anyuka, hogy december elsején, amikor meglátták a gyerekek, akkor a 3 és féléves Panka hosszú-hosszú percekig csak ült előtte és nézte, nézte. Ezek a pillanatok mindent megérnek :-))))))
2012. december 29., szombat
Nem is tudom
hol kezdjem. Nagyon régen jártam már erre. Szegény blogom jó ideje csak porosodott. Picit szégyellem is magam, hiszen sokan bizalmat szavaztatok nekem és vissza-visszajártok, olvasgattok. Talán mentségemre legyen szólva, hogy jó néhányunkat magába szippantott a karácsony.
Volt sok munka. Szerencsére. Sok-sok én általam készített ajándék került a fa alá. Számomra ez még mindig, sok-sok év után is olyan megható. Bevallom könnyeket csal a szemembe, amikor megtudom, hogy mennyire örülnek a szöszmögéseimnek...
Szerencsére volt békés ráhangolódás is. lakásdíszítés, sütögetés, forralt borral ücsörgés, film nézés, hatalmas alvások. Vágytam már a "semmit" tevésre, de bevallom mára már alig bírok magammal. Bizseregnek az ujjaim... Varrnék már! :-)
Apránként szeretném mutogatni a varrományaimat. Újra szeretnék belelendülni a blogírásba. Magam miatt is. Olyan jó időnként visszaolvasni, emlékezni, rácsodálkozni... Köszönöm Nektek, hogy újra jöttök és olvastok!
Hosszú szünet után elsőként Hopi-Patch Varrjunk együtt játékáról szeretnék írni!
Fantasztikus kezdeményezés volt. Roppant lelkesen vetetettem bele magam. Gondoltam nekem máshogy úgysem lesz takaróm, itt a remek alkalom. Jöttek a feladatok hétről-hétre (később kéthetenként). Én szorgalmasan csináltam is őket. Aztán egyszercsak elakadtam. Mindig volt valami más, valami "fontosabb". A feladatok meg csak szépen gyűltek. Aztán nyár derekán nekigyürkőztem és bepótoltam a lemaradásomat. Utána megint csak gyűltek a feladatok, én megint csak halogattam. Már-már a feladáson gondolkodtam, de akkor erőt vettem magamon és bepótoltam a hiányzó blokkokat!!! Akartam azt a saját takarót!!! A feladat teljesen vállalható volt! Nem létezik, hogy ne tudjam megcsinálni! Szerencsére sok sorstársam akadt! Jól esett egymást biztatni. No meg láthattuk a szebbnél szebb megoldásokat!
Végül elkészült mind a 25 blokk. Sokáig rakosgattam mire kialakult a takaróm végleges összeállítása. Amikor már ez is megvolt, akkor ismét megtorpantam, mert olyan hatalmasra sikeredett (250 x 220), hogy már nem volt a lakásunkban felület, ahol ki tudtam volna teríteni. Összecókmókoltam és elmentem az egyik húgomhoz ahol kiterítettem a rétegeket és hosszú órákat töltöttem az összeférceléssel. Úgy örültem, hogy már ez is megvan, mert onnan már csak a tűzés volt hátra, ami talán a legnagyobb feladat. Szerintem.
Összehajtogattam a hatalmas takarót és hazacuccoltam. Otthon beraktam egy sarokba és várta/vártam, hogy mikor ülhetek neki. Sajnos valahogy soha nem került rá idő. Hiába nézegettem, simogattam, sőt! néhányszor ki is terítettem, közeledett a karácsony és nekem ezernyi más dolgom volt. A szívem majd megszakadt, de fel kellett adnom. Nem készültem el a határidőre, pedig Mónika nagyon biztatott!!! Köszönöm Neki itt is! Nem akartam összecsapni. Meg akarom adni a módját, ha már ennyit dolgoztam vele.
Szóval így állunk:
Volt sok munka. Szerencsére. Sok-sok én általam készített ajándék került a fa alá. Számomra ez még mindig, sok-sok év után is olyan megható. Bevallom könnyeket csal a szemembe, amikor megtudom, hogy mennyire örülnek a szöszmögéseimnek...
Szerencsére volt békés ráhangolódás is. lakásdíszítés, sütögetés, forralt borral ücsörgés, film nézés, hatalmas alvások. Vágytam már a "semmit" tevésre, de bevallom mára már alig bírok magammal. Bizseregnek az ujjaim... Varrnék már! :-)
Apránként szeretném mutogatni a varrományaimat. Újra szeretnék belelendülni a blogírásba. Magam miatt is. Olyan jó időnként visszaolvasni, emlékezni, rácsodálkozni... Köszönöm Nektek, hogy újra jöttök és olvastok!
Hosszú szünet után elsőként Hopi-Patch Varrjunk együtt játékáról szeretnék írni!
Fantasztikus kezdeményezés volt. Roppant lelkesen vetetettem bele magam. Gondoltam nekem máshogy úgysem lesz takaróm, itt a remek alkalom. Jöttek a feladatok hétről-hétre (később kéthetenként). Én szorgalmasan csináltam is őket. Aztán egyszercsak elakadtam. Mindig volt valami más, valami "fontosabb". A feladatok meg csak szépen gyűltek. Aztán nyár derekán nekigyürkőztem és bepótoltam a lemaradásomat. Utána megint csak gyűltek a feladatok, én megint csak halogattam. Már-már a feladáson gondolkodtam, de akkor erőt vettem magamon és bepótoltam a hiányzó blokkokat!!! Akartam azt a saját takarót!!! A feladat teljesen vállalható volt! Nem létezik, hogy ne tudjam megcsinálni! Szerencsére sok sorstársam akadt! Jól esett egymást biztatni. No meg láthattuk a szebbnél szebb megoldásokat!
Végül elkészült mind a 25 blokk. Sokáig rakosgattam mire kialakult a takaróm végleges összeállítása. Amikor már ez is megvolt, akkor ismét megtorpantam, mert olyan hatalmasra sikeredett (250 x 220), hogy már nem volt a lakásunkban felület, ahol ki tudtam volna teríteni. Összecókmókoltam és elmentem az egyik húgomhoz ahol kiterítettem a rétegeket és hosszú órákat töltöttem az összeférceléssel. Úgy örültem, hogy már ez is megvan, mert onnan már csak a tűzés volt hátra, ami talán a legnagyobb feladat. Szerintem.
Összehajtogattam a hatalmas takarót és hazacuccoltam. Otthon beraktam egy sarokba és várta/vártam, hogy mikor ülhetek neki. Sajnos valahogy soha nem került rá idő. Hiába nézegettem, simogattam, sőt! néhányszor ki is terítettem, közeledett a karácsony és nekem ezernyi más dolgom volt. A szívem majd megszakadt, de fel kellett adnom. Nem készültem el a határidőre, pedig Mónika nagyon biztatott!!! Köszönöm Neki itt is! Nem akartam összecsapni. Meg akarom adni a módját, ha már ennyit dolgoztam vele.
Szóval így állunk:
2012. november 15., csütörtök
Fénykép album
Bejegyezte:
Álomjáró-Bozsomati
dátum:
19:02:00
12
megjegyzés
Címkék:
füzet borító,
hímzés,
napló borító,
virágok
2012. november 14., szerda
Pénztárca lilában
Csináltam ezt a pénztárcát már narancsban. Kétszer is. Most lilában kérték! Nagyon tetszik. Bevallom.
19 cm széles
Késő este lett kész. Sajnos másnap délelőtt is iszonyatosan szutykos, mogorva idő volt. Emiatt nem igazán tudtam használható fényképet csinálni. Talán a legalsó kép a leginkább színhelyes.
2012. november 9., péntek
Babatakaró 2.
Mondtam, hogy lesz még babatakaró :-) Egy újabb kis jövevény érkezésére.
Iringó-Piringó. Szép álmokat!
Iringó-Piringó. Szép álmokat!
Bejegyezte:
Álomjáró-Bozsomati
dátum:
8:30:00
6
megjegyzés
Címkék:
ágytakaró,
babatakaró,
blokk,
foltoskodás
2012. november 4., vasárnap
Hoppi-patch játék - Kézi applikáció
2012. november 3., szombat
Joker blokk
Hollow cube
2012. november 2., péntek
Drezdai tányér - update
Írtam a minap, hogy szörnyű felfedezést tettem. Nem találom a drezdai tányéromat. Pedig van rá bizonyítékom, hogy megvarrtam :-)
Mindenhol kerestem, még olyan helyeken is, ahol tutira nem lehet. Így hát újra varrtam.
Azért reménykedem, hogy meglesz a másik is....
Íves varrás - almacsutka
Hoppi Varrjunk együtt játékában a 21. feladat az íves varrás volt. Az almacsutkát választottam, mert már régóta megvolt a Csoki-folt sablon, de gyűjtöttem a bátorságot a használathoz.
Nos a sablon kitűnőre vizsgázott! Nagyon jól lehet az anyagot szabni vele. Viszont nem könnyű ezt a mintát varrni. Nagyon elszántnak kell lenni, hogy ebből egy takaró készüljön! :-)
Az almacsutkák összevarrása nem okozott gondot, de a sorokkal már jól megszenvedtem. Gondolom a gyakorlat teszi a mestert. A végeredmény tetszik! :-)
2012. november 1., csütörtök
Ananász
Kaleidoszkóp
2012. október 31., szerda
Száz liba egy sorba....
"Száz liba (akarom mondani tíz liba) egy sorba,
Mennek a tarlóra,
Elől megy a gúnár,
Jaj, de peckesen jár,
Száz liba egy sorba."
Ismeritek? :-) Ez egy gyerek dalocska. Eszembe jutott miközben ezeket a libákat készítettem. :-)
Mennek a tarlóra,
Elől megy a gúnár,
Jaj, de peckesen jár,
Száz liba egy sorba."
Ismeritek? :-) Ez egy gyerek dalocska. Eszembe jutott miközben ezeket a libákat készítettem. :-)
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)