csoportnak készült. Nagyon örültek neki. :-)
Mindig annyira izgulok, amikor felkérnek egy konkrét dologra. Mert ugye mindenkiben van egy elképzelés, egy kép, amit kigondol, amit elmond nekem, és ami által bennem is megjelenik egy gondolat. Aztán tervezek, szabok, varrok és megszületik a végeredmény. Na, akkor izgulok a legjobban, hogy vajon az elképzelés és megvalósítás mennyire közelít. Stresszes meló ez! :-)))
Aztán amikor este felhívnak, csakúgy, hogy megköszönjék mégegyszer és elmeséljék, hogy a gyerekek mennyire örültek, hogy egymást túlkiabálva fedezték fel a jeleiket, .... akkor fülig ér a szám és repkedek. 10 centivel a föld felett! :-)))