Oldalak


Járok az álmok útján és próbálgatom a szárnyaimat.

"Álmodj, amit csak akarsz, menj, ahova szeretnél, légy az, aki szeretnél, mert csak egy életed van, s csak egy lehetőséged, hogy olyan dolgokat csinálj, amit szeretnél!" (Paulo Coelho)

"Add tovább a tudományt! Valamikor elindult a foltvarró-staféta, hogy szerteágazó világmozgalom legyen belőle. Ma névtelen foltvarróknak köszönhetik a neves művészek is azt, hogy kitaposták az utat. A foltvarrás közösségi tevékenység, ez talán a legszebb (ha nem is mindig a legmutatósabb) része. Ne felejtsd el: csak az félti a tudományát, akinek kevés van belőle. A féltékenység és az irigység veszélyes kór, elsősorban annak árt, aki birtokolja. Szabadulj meg tőle"

(Dolányi Anna: Hasznos könyv foltvarróknak)


Magamról

Saját fotó
Anya vagyok és feleség! Ez a státuszom, a foglalkozásom, a hivatásom. Három fiam van! Ha akad egy kis szabadságom, akkor alkotok. Mindenfélét. Csakúgy... A varrás nagy szerelem.

Köszönöm, hogy benéztél hozzám!

Ha megtetszett valami és Te is szeretnél, írj bátran!

bozsomati@gmail.com

2010. június 28., hétfő

Találkozó

Jó volt! Nagyon! Alig bírtam betelni. Olyan kedves emberekkel lehettem együtt és olyan ritkán tudunk találkozni! Jól sikerült a meglepetés is! Egyikünk nem tudott ott lenni, igazoltan volt távol, de őróla sem feledkeztem meg és már postán utazik hozzá az ajándék! Remélem tetszeni fog neki is. Együtt választottuk ki a lányokkal, hogy melyiket kapja...
Köszönöm nektek én is!!!

2010. június 26., szombat

Nem bírom ki!

..., hogy ne rakjam be! :-) Egész héten ezzel szöszmötöltem. Persze zajlott az élet is, de varrásügyileg ezeket csináltam. Összehajtható ökoszatyrokat.
Ma lesz a találkozó és úúúgy várom, hogy odaadhassam és annyira kiváncsi vagyok, hogy mit fognak hozzá szólni. Sajnos nem lesz teljes a létszám, de gondoltam mindenkire!!!


2010. június 25., péntek

Fontos találkozó

Holnap nagyon fontos és kedves emberekkel találkozom. Ritka és nagy alkalom ez, mert messze lakuk egymástól, az ország különböző pontjain és bizony nem könnyű egy találkozót összehozni, a munka és a gyerekek mellett. De most sikerült!! Nagyon boldog vagyok és izgatottan várom a holnapi napot!!! Meglepetéssel is készülök, de még nem mutathatom meg. mi lesz ha valaki kilesi?? :-)

2010. június 24., csütörtök

Tanfolyam! Tanfolyam?

F.Gina tanfolyamot hirdet. Minden vágyam, hogy ott lehessek. Kedves Párom (imádom őt érte) össze is spórólta az árát, de én szokásomhoz híven dillemázok. Olyan sok másra is kell(ene) az az összeg.... Már most lekifurdalásom van, ha arra gondolok, hogy elmegyek belőle a foglalkozásokra. Másrészről meg csak profitálhatnék belőle. Csupa érdekes téma, megismerkedhetnék egy csomó új emberrel. Tudom, hogy megérdemlem, de magamnak mindig én vagyok az utolsó...
Hát lesz, ami lesz, én jelentkezem. Aztán meglátjuk!

2010. június 21., hétfő

Az elmúlt hét

Az elmúlt hét jól elmúlt. Bizsergek már az alkotási vágytól, de ezen a múlt héten nem is álmodhattam róla. Vége lett a sulinak. Csodás bizonyítványokat mondhatnak magukénak iskolás fiaim. Mindketten kítűnő tanulók lettek. Nagyon, nagyon büszke vagyok rájuk! A hét második felében nagyfiammal Szlovákiába utaztunk egy nemzetközi focitornára. Gyönyörűséges helyszínen zajlottak az események. A többiek itthonról szurkoltak.
Gyakorló háziasszonyok és anyukák tudják mit jelent itt hagyni néhány napra a háztartást és a családot :-) Szóval hazaérkezés után bizony romok fogadtak. Na meg az iszonyatos szennyes mennyiség, amihez mi is hozzájárultunk. Kárpótolt, hogy vasárnap viszont együt lehettünk...
Kezdődik a hét és izzítom a varrógépet. Varrásra fel!

2010. június 14., hétfő

Hétvége

A hétvége nekem szinte soha nem az alkotás jegyében telik. Ilyenkor jó esetben mindannyian itthon vagyunk és igyekszünk kihasználni az időt, az együttlétre. Imádom, amikor együtt a család. Most, hogy jó idő van, kint megterítünk a kertben és madár csicsergésben, tücsök ciripelésben és béka kuruttyolásban reggelizünk, ebédelünk, vacsorázunk. Vacsit még 8 óra előtt meg kell ejteni, mert utána szúnyog invázió következik és akkor már nem lehet megmaradni a kertben. Más esetekben sajnos Api dolgozik. Olyan munkahelye van, ahol hétvégén is van munka és a beosztásától függ, hogy együtt tudunk-e lenni hétvégén. Nagyfiúk fociznak az ő meccseik is alakítják a hétvégi programjainkat. Szóval ritka, hogy együtt az egész család. Ezért nagy kincs és ilyenkor nem varrok...

Más: Sokáig érlelődött bennem ez a bejegyzés... Nem régóta blogozom, de régóta netezem. Sajnos időről időre olyan idulatokba szaladok, amit nem értek. Nem akarok megérteni. Ennek biztos az is az oka, hogy így, írásban, nem szemtől szembe, valahogy az emberek is könnyebben, bátrabban formálnak véleményt és azt meg is írják, közzé is teszik. Nem igazán van következménye. Én a béke híve vagyok. Élni és élni hagyni. Az írásos forma nagyon sok félreértésre adhat okot, ráadásul elhamarkodottá is tehet...
Mostani írásomnak több előzménye is van, de ezeket nem részletezem, csak inkább magamnak írom. Sokáig vajúdtam mielőtt rászántam magam a blog írásra. Ennek a legfőbb oka, hogy nem nagyon akartam kitárulkozni, mert innentől kezdve bárki (BÁRKI!) beleláthat az életembe. Még ha csak egy kicsi szeletkéjébe is. De! Amikor elkezdtem blogot írni, akkor ezt vállaltam. Az én döntésem volt!!! Nyilván vannak pozitív és negatív oldalai is. Én döntöttem úgy, hogy megmutatom a munkáimat a világnak és ezzel vállaltam, hogy akár másolhatnak is...
Rengeteg oldalon jártam már. Agyamban gyűlnek a benyomások, az információk, az ötletek. Minden emberre hatással van minden. Tudatosan, vagy tudat alatt is. Munkáim is így készülnek. Soha nem tenném meg, hogy valakit lemásolok egy az egybe, de azt nem tagadom, hogy hatással vannak rám a szebbnél-szebb munkák. Szándékosan soha nem bántanék meg senkit és nagyon vigyázok, hogy akaratlanul se!!! Persze az ember kiírogathatja, hogy honnan szedte az ötleteit, de honnan is? Nálam egy-egy ötlet először mindig fejben születik meg, a kavargó katyvaszból. Aztán rágom, forgatom, tervezgetem napokig. Nekilátok, de még menetközben is változtatok, alakítok, újabb és újabb hatások érhetnek, hathatnak rám. Mindettől függetlenül előfordulhat, hogy nagyon hasonló születik, mint az XY v. ZV munkája. Van még új a Nap alatt??? Szerintem a mai internetes világban szinte lehetetlenség megjelölni a pontos forrást. A többi blogíró is szörfölget a neten, lát rengeteg dolgot, amik hatnak rá és amiből az ő munkái születnek. Ráadásul ott van a rengeteg könyv, újság, ami kifejezetten azért van, hogy az ember másoljon/ötletet merítsen belőle. Nem tagadom, hogy a sok-sok magyar és külföldi alkotó, akiknek az oldalán jártam már, sok-sok ötletet adott, inspirált. Nem célom senki kenyerét elvenni (nem is árulom a munkáimat - egyelőre), de nem árt szem előtt tartani, hogy szabad piac gazdaság van. Én hiszek benne, hogy mindenki megtalálja a maga vásárlóit! Vagy naiv vagyok???
Egy példa az életemből. 2 évvel ezelőtt, középső fiam befejezte az ovit és mint szmk-s anyuka szerettem volna valami különleges és egyedi ajándékot adni az óvó néniknek és a dadus néninek. Sokáig törtem a fejem, végül egy albumot készítettem a gyerekek fotóival. Minden oldalon egy gyerek szerepelt egy 3 éves (ovi kezdős) és egy 6-7 éves (ballagós) fotóval. Ilyen volt, ilyen lett. Azt gondoltam ennél személyesebb ajándék nem lehet. Nagyon sokat dolgoztam rajta és tényleg igényes, szép ajándék lett belőle. Csodájára járt az ovi. Aztán következő évben, már nagyon sok ilyen album készült :-))) Nem csak az oviban, hanem a suliban is, mert a negyedikes fiam tanító nénijei is ilyet kaptak. Én nagyon remélem, hogy minden ilyen albumnak nagyon örültek!!! Hol tartana a világ, ha mindenki csak saját magának őrizgetné a tudását??? Merjünk adni, hogy kaphassunk és fogadjuk el a tudást, hogy továbbadhassuk.


Végül egy idézet. Nem a sajátom. Kiseri oldalán találtam. Köszönöm.

"Ne váljunk önhitté, vetélkedést szítva egymás között, irigykedve egymásra"
(Gal. 5:26)


Ezt csakúgy írtam...

 

2010. június 10., csütörtök

Még mindig van adósságom

A legkisebb hugomnak is volt szülinapja májusban. Sajnos mostanában nagyon keveset találkozunk. Most költöznek saját lakásba és szeretett volna egy edényfogó kesztyűt az új konyhájába. Kívánság volt még, hogy zöld legyen és az ovis jeleik legyenek rajta. Nos kívánsága teljesült!
Kedves hugocskám, Isten éltessen sokáig és nagyon sok boldogságot kívánok innen is. Remélem tetszik és vágyakozni fogsz rá, hogy mihamarabb meglátogass minket!! :-)

Az egy híjja ajándék

Elkészült M. osztályfőnökének az ajándékea is.

Kaktuszaim

Most nem a saját alkotásommal "dicsekedek". Az anyatermészet keze munkája ez. Sok más növény mellett a katuszokat is nagyon szeretem. Van belőle sok. Néhány már virágzik és szinte mindegyiken van bimbó. Gyönyörűségesek.

2010. június 9., szerda

Mindjárt itt a VAKÁCIÓ!

Már ezerrel megy a visszaszámlálás! Mindjárt itt a VAKÁCIÓ!
Egy híjján elkészültek az ajándékok is a tanerőknek. B.-nek két tanító nénije van, ők kapnak egy-egy noteszt saját és egyedi borítással.
M.-nak sok-sok tanár nénije van. Ők papírzsepi tartót/mobil tartót kapnak.
Az egy híjja, pedig M. osztályfőnöke. Az ő ajándéka is készül és már majdnem kész, de egy váratlan félnapos áramszünet keresztülhúzta a számításaimat. Szóval azt majd este befejezem. Hálás szívvel és sok szeretettel készítettem mindet! Remélem örülni fognak...



2010. június 5., szombat

Szülinapi meghívás

B-t meghívta egy kislány az osztályból, a szülinapjára. Sajnos B. nem tud ott lenni a bulin, mert meccs lesz és pótolhatatlan tagja a csapatnak, de azért az ajádékot elvisszük és felköszöntjük a kislányt. Boldog szülinapot kívánunk innen is!

2010. június 3., csütörtök

Nem vagyok ám eltünve!

Hallgatásom oka, hogy ég kezem alatt a munka! Vészesen közeledik az évvége és a két nagyfiamnak sok-sok tanító nénije/tanár nénije van ám... :-)

Kis vendég a kertben

Hétvégén berepült hozzánk egy kismadár. Nem tudom mi történhetett vele, félek, hogy a kutyusunk mancsa is benne van a dologban, de ott reszketett a fűben és annyira rémült, volt, hogy kézbe tudtuk venni. Megnéztük a fiúkkal jobbról-balról, csináltunk néhány fotót, aztán biztonságos helyre vittük, hogy össze tudja szedni magát.
Egyszer valahol olvastam, hogy azok a madarak, akik macska/kutya/akármi támadás áldozatai lesznek, olyan sokkot kapnak (aztán nem bírja a szívük), hogy mindenképpen elpusztulnak. Akkor is, ha nem sérültek meg (nagyon). A mi kis madarunk külsőre teljesen sértetlen volt és elég határozottan kapaszkodott az ujjaimba, amikor felemeltük. Kis idő múlva, amikor megnéztük, hogy ott van-e még a biztonságos helyen, már nem volt ott, úgyhogy bizakodunk...
Íme a kis madarunk. Füzikének gondoljuk....

Vajon ő lenne a tettes?