Oldalak


Járok az álmok útján és próbálgatom a szárnyaimat.

"Álmodj, amit csak akarsz, menj, ahova szeretnél, légy az, aki szeretnél, mert csak egy életed van, s csak egy lehetőséged, hogy olyan dolgokat csinálj, amit szeretnél!" (Paulo Coelho)

"Add tovább a tudományt! Valamikor elindult a foltvarró-staféta, hogy szerteágazó világmozgalom legyen belőle. Ma névtelen foltvarróknak köszönhetik a neves művészek is azt, hogy kitaposták az utat. A foltvarrás közösségi tevékenység, ez talán a legszebb (ha nem is mindig a legmutatósabb) része. Ne felejtsd el: csak az félti a tudományát, akinek kevés van belőle. A féltékenység és az irigység veszélyes kór, elsősorban annak árt, aki birtokolja. Szabadulj meg tőle"

(Dolányi Anna: Hasznos könyv foltvarróknak)


Magamról

Saját fotó
Anya vagyok és feleség! Ez a státuszom, a foglalkozásom, a hivatásom. Három fiam van! Ha akad egy kis szabadságom, akkor alkotok. Mindenfélét. Csakúgy... A varrás nagy szerelem.

Köszönöm, hogy benéztél hozzám!

Ha megtetszett valami és Te is szeretnél, írj bátran!

bozsomati@gmail.com

2010. szeptember 27., hétfő

Íme használatban

... a zsebes tároló. Már birtokba vették az ovisok. Megmelengette a szívem, mert nagyon örültek neki a gyerekek :-)))

Zsizsi beszélgetett egy másik kisfiúval, amikor észrevette, hogy felkerült a táróló és felkiáltott:
- Nézzétek! Felszerelték a zsebes tárolót! Ugye milyen jó lett???

Kell ennél nagyobb dicséret??? :-))))


2010. szeptember 25., szombat

Koszorú, koszorú.....

Kértek tőlem egy ajtóra való koszorút. Olyat szerettek volna, ami nem kötődik ünnephez. Na, meg bordó feltétlenül legyen benne, mert az a kedvenc szín.
Ilyen lett:
Remélem tetszeni fog... Ezen mindig úgy izgulok!!!

2010. szeptember 23., csütörtök

Nagy nap van...

Ma is szülinapozunk! :-)) Nagyfiam lett ma 12 éves. Nagy nap ez! Nem csak azért mert ő megszületett, hanem mert mi is ekkor váltunk szülőkké. Nagyon vártuk őt és amikor megérkezett nagy volt a boldogság. Elkezdődött valami, bár akkor még fogalmunk sem volt, hogy miről is van szó ;-) Amikor hazamentünk a kórházból és egyedül maradtunk a csöpp kis babával, na akkor tört ránk a boldogság és a hihetetlen rettegés. A felismerés, hogy itt ez a törékeny baba, aki teljes mértékben ránk van utalva. A felelősség súlya nehezedett ránk és mi olyan fiatalok voltunk... Nagyon megható pillanat volt ez. Mai napig könnybe lábad a szemem, amikor visszaemlékezem. Család lettünk.

2010. szeptember 22., szerda

Oviba...

... készült ez a zsebes tároló. Még nem tudom pontosan, hogy mi kerül bele, de ma a szülői értekezleten szeretném átadni. Jó nagy. 60 x 100 centis.

Egyébként elhavazódás esete áll fenn. A héten már a második szülői értekezletre megyek. A múlt héten is volt kettő. Most már remélem egy ideig nyugi lesz. Legalábbis etéren :-)) Hétvégén szülinapi zsúrok voltak. Két nagyfiú hívta meg a barátait. Máté szombaton, Botond vasárnap. Mindkettőjüknek sütöttem tortát, sütit, szendvicseket készítettem. A 12 éveseknek már van huzata rendesen :-)) A fő attrakció a pizza volt. Frissen melegen, a sütőből.

Köszönöm, hogy benéztél. Legyen szép napod!!!

2010. szeptember 18., szombat

Babát varrok...

Soha nem éreztem késztetést a babavarrásra. Ennek több oka is lehet. Talán, hogy csak fiaim vannak. Talán, hogy anno én sem voltam nagy babás. Volt babám, időnként babáztam is, de rendszerint a babaruha varrásánál és a frizura igazításnál félbe maradt mindig. Tüske frizurásra vágott babát, már elég nehéz fésülgetni ;-)
Egy pár napja azonban befészkelte magát a gondolat a fejembe. Motoszkált, kapirgált, el kezdett feszegetni. A neten egyre másra futottam bele a babavarrós oldalakba. A nem babavarrók is elkezdtek babát varrni/kapni. Nemrégiben szerttettem egy hatalmas doboz fonal maradékra...
Aztán belevágtam. Sok-sok baba megnézése után rajzoltam magamnak egy sablont. Azóta már kiderült, hogy javításra szorul, de majd legközelebb! Babafejnek nagyon tetszett/tetszik a waldorf babafej, így megpróbáltam azt követni. Tetszik a pufi arca, a fitos orrocskája. Édes nagyon. Aztán Rilla oldalán találtam egy fantasztikus haj-felvarrás útmutatót. Innen is köszönöm.
Kérdezgettem a fiaimat, hogy nekik hogy tetszik. Én mégiscsak elfogult vagyok, hiszen már napok óta forgatom, varrogatom, igazgatom, nézegetem.
Legkisebbem első kérdése az volt:
- Anya és hol van a bőre???
Ugyanis elég hófehér lett a lelkem :-)) Maradék anyagokból fogtam hozzá, mert nem voltam biztos benne, hogy egyáltalán sikerül-e, így nem vásároltam be hozzá mindenféle kelléket. A teste maradék lenvászonból készült és flízzel töltöttem meg, a feje pedig egy fehér pamut pólóból. Megvarrtam a szemét, száját, amit aztán ki is bontottam, mert nem tetszett, de kap másikat.
Középsőm pedig már meg is rendelt tőlem magának egy másik babát, csak fiú legyen, bundesligás frizurával :-o és focis szerelésben :D
Bevallom nem is gondoltam volna, hogy ennyire magával ragad, hogy ennyire meg lehet szeretni. Már-már gyermekemnek érzem :-)))
Az első babám! Egyelőre még pucéran.
Haj nélkül:
Itt pedig már hajjal:

2010. szeptember 14., kedd

Ajándékba

Zsizsi, pénteken hivatalos élete első szülinapi zsúrjába. Izgatottan várja. Egy ovis zsákkal szeretnénk meglepni a szülinapost. A maci nem véletlen. Ez a jele az ünnepeltnek. :-)

2010. szeptember 13., hétfő

Napló borító 1.

Már régóta szerettem volna meglepni a tanár néniket egy napló borítóval. Kértem a nagyfiamat, hogy mérje le nekem. Hát ő azt nem tudja. Hogy csináljam akkor. Tanár nénit mégse kérhettem meg! Hol van akkor a meglepetés?
A napokban viszont segítségemre sietett Judit Gödről (földim:-)), akit ismerhettek már a foltos világban, bár blogja nincsen...:-) Ő már csinált ilyet és megadta nekem is a méreteket.
Ma elkészült az én napló borítóm. Az egyik! Mert két iskolásunk van! ;-)
Eleje:
Hátulja:
Most nézem, hogy a fényképen olyan csálénak látszik a hátulja. Pedig nem az :-)

2010. szeptember 12., vasárnap

Isten éltesse a Máriákat!

Mi is ünnepeltünk ma. Egyik mama Mária. Nagyon sok boldogságot kívánunk Neki innen is!
Ezeket kapta tőlünk... Egy akármitartót és egy behúzós kulcstartót. Papírra varrással. Nagyon örült. :-)


2010. szeptember 10., péntek

Szakmai segítséget kérek szépen!

Varrtam egy behúzós kulcstartót. Sok félét megnéztem és végül (szerintem) a legnehezebb fazont választottam, papírtechnikával fűszerezve. Csakúgy levezetésnek a sok filcfigura után :-)) Úgysincs semmi a tévében.
Fogalmam sincs hogy jól csináltam-e meg. Bizonytalan vagyok ott fent a kis lyuknál, hogy azt hogyan kell(ett volna) Mérete: 7 X 12 cm

Esetleg tud nekem valaki segíteni? Minden tanácsot, észrevétel és kritikát szívesen fogadok!!! Köszönöm előre is!

Mihály-napi vásár

Hétfőn reggel felkérést kaptam az óvónéniktől. Mihály-napi vásár lesz az oviban. Kis műsor, igazi vásári forgatag, ahol minden csoport árul sok-sok apróságot. A befolyt pénz az ovié. Én kis filc-fityegőkben kezdtem gondolkodni. Ma már valami haladósabbat csinálnék....Majd jövőre! :-))
Szóval így nézegetve a fényképet nem is lett olyan sok...De most egy darabig nem tudok ilyet csinálni! ;-)

2010. szeptember 5., vasárnap

Hétvége és csokis kifli

Ezen a hétvégén a konyhában alkottam! A fiúk nagy-nagy örömére :-)))
Ha szeretnétek a receptet szívesen leírom...
Recept: Van nekem egy csoda masinám. Egy kenyérsütő gépem! Kenyeret ritkán sütök, viszont mindenféle kelt tésztát dagasztok! Imádom. Egyszerű, gyors, időt, energiát spórolok. Ennek a csokis kiflinek a tésztája:
50-60 dkg liszt
3 dl tej
fél kocka friss élesztő v. egy csomag szárított
csipet só
5 dkg cukor
1 egész tojás
5 dkg olvasztott vaj/ráma
Langyos tej felében megfuttatom egy kis cukorral az élesztőt és csak utána adom a többi hozzávalóhoz. Mindent a gépbe teszek és megdagasztom, majd hagyom a duplájára kelni.
Sütőt 200 fokon előmelegítem.
Közben kakaóport kristálycukorral összekeverek, 5 dkg vajat/rámát megolvasztok.
Megkelt tésztát én kettőbe vettem és kinyújtottam az egyik bucit. Felénél ketté vágtam. AZ egyik felet megkentem olvasztott vajjal és jó vastagon megszortam a cukros kakaóporral. Ráhúztam a másik fél tésztát, azt is megkentem olvasztott vajjal és azt is megszórtam a cukros kakaóporral (már nem olyan vastagon). Cikkcakkban felvágom a tésztát (nekem a pizzavágóval sikerült a legegyszerűbben) és a háromszögeket mindig alulról (a széles oldaláról) feltekerem. Így lesz belóle a kifli. Másik bucival ugyanezt csinálom. Sütőpapírral bélelt tepsibe rakosgatom őket, megkenem a tetejüket olvasztott vajjal, egy 10 percet még állni hagyom, aztán betolom a sütőbe. Nálam kb. 15 perc után már majdnem kész, akkor meglocsolom a majdnemkész kifliket, meleg, vaniliás cukorral édesített tejjel és még 5 percig sütöm.
Az eredményt láthatjátok. :-)) Az íze meg,....langyosan, hm annyira jó, hogy bizony egy végtébe meg is ettük!
Jó étvágyat!

2010. szeptember 4., szombat

Kincsek!

Tegnap Anyukámmal selejteztünk a padláson. Ezeket a kincseket találtam!
Nagy halom anyagkupac.

Hatalmas doboz fonalkészlet.

És már a szépen összehajtogatott "eredmény" :-)) Bizsereg az ujjam...


2010. szeptember 2., csütörtök

Rebeka nap van

Ma Rebeka nap van. Ez akár lényegtelen is lehetne, de ma van az egyik unokahugom névnapja. 8 éves (lesz). Azért lássuk be, csajsziknak mennyivel könnyebb foltoskodni! :-) Szóval ezeket kapta tőlem:

A lovacskát Berry-től kölcsönöztem, az ő engedélyével készítettem. Innen is köszönöm.

A fiúk sem maradhatnak ki a sorból. Új tanév, új tolltartó. Örültek neki nagyon. Azt azért be kell látni, hogy a kisiskolásoknak egyelőre nem túl praktikus, így ömlesztve tárolni a ceruzákat, bár panasz még nem volt :-))

2010. szeptember 1., szerda

Szeptember...

Reggel nagyon nehezen keltem fel. Na nem azért, mert délig ágyban szoktam heverészni, hanem, mert mától újra iskola... Nem is értem magam. Ez a muszáj, menni kell időre, ez olyan nyomasztó. A szívem volt nehéz. Úgy eltelt ez a nyár (is)! Félelmetes, ahogyan peregnek a napok, hetek, hónapok.
Zsombi újra oviba jár. Drágám három hónapig az ovi felé sem nézet és bizony elfelejtette, hogy melyik csoportba járt (nálunk minden csoportnak neve van: méhecske, csiga, süni, stb.) Kicsit megilletődve álldogált az ajtóban, de aztán ment a régi, régen látott ismerősöket köszönteni.

Nagy fiaim mentek az iskolába, már rutinosan. 6. és 3. osztályt kezdték.

Vasárnap tábortüzet raktunk és elbúcsúztattuk a nyarat. Jól esett körbeülni a tüzet, mert bizony már hideg volt.

Szalonnát is sütöttünk :-))

Tegnap pedig bevackoltunk a lakásba, mert igazi hideg őszi idő sikeredett a nyár utolsó napjára. Forró csokit csináltunk és nagyoncsokis muffint sütöttünk. A muffinról nem készült fotó, mert az utolsó morzsáig felfaltuk. Receptet leírom, mert isteni és nagyon egyszerű, csak gyorsan fogy :-)

Nagyoncsokis muffin
eredeti nevén csokoládés költemény
A recept, az "Ínyenc fogások az őrület szélén álló anyukáknak" című könyvből való.
Hozzávalók: Én általában dupla adagból szoktam csinálni...
200 gr étcsokoládé (Lidl-s tortabevonó nagyon jó erre a célra, de itt szoktak kikötni a csoki nyuszik és csoki télapók is)
5 dkg vaj (ráma)
15 dkg porcukor
3 tojás
7-10 dkg liszt
Én még teszek bele egy kis rum aromát!

Sütőt előmelegítem 220 fokon. Mikróban felolvasztom a csokit és a vajat. (A könyvben lassú tüzön olvasztják...) Hozzáadjuk a cukrot és én robotgéppel keverem. Picit hűlni hagyjuk, aztán egyenkét belerakjuk a tojásokat, végül a lisztet. Jó kis folyós massza lesz belőle. Könyv 15-20 perc sütés időt ír. Én 15 percig sütöm, mert kívül ropogósnak kell lennie, belül puhának. Akkor a legfinomabb, ha a muffin a szilárd és a folyékony határán van. Természetesen "rendesen" megsütve is nagyon finom!!
Próbáljátok ki! Egyetlen hibája van! Nem lehet abbahagyni!!!