Olyan sok tervem

van és olyan sok a tennivaló. Nagyon keveset keveredek a számítógép elé. Drága időmet igyekszem varrással tölteni, meg a fiúkkal. Vannak ugye a kötelező nem szeretem dolgok. Ezeken is túl kell esni. Nem is sorolom. Mindenki nagyon jól tudja, hogy miről beszélek.
A fiúk miatt sokszor egyszerre kéne lennem öt helyen. Én szervezek, logisztikázok és kivitelezek, hogy mindig a megfelelő helyen legyek az odatartozó gyerekkel/gyerekekkel együtt. :-) Aztán mindig ott vannak a váratlan, megoldásra váró helyzetek. Ma például egy ujjtörést, egy Hermann Ottó versenyen való részvételt, és egy diákolimpiára fuvarozást. Ezeket is legyűröm. Mit tehetnék mást.
Mondhatnám: "Az évek, meg a rutin" :-DD
Nagyon szeretem a közös családi programokat, imádok sütni-főzni a klánnak.
Aztán jövök én meg a varrás. Imádom. Csak időm nincs elég....
Azért szép sorban készül valami, csak soha nem olyan gyorsan haladok, mint ahogyan szeretném, meg mint ahogyan eltervezem. :-)
Inkább mutogatok. Egy újabb tavaszi pénztárcát. Azt is elárulhatom, hogy nem az utolsót. Jó móka! Ez most egy kisebb változat.
Egy nagyon kedves, foltoskodó társam kérte tőlem. Tőlem!!!! Bevallom nagyon meglepődtem. Alig akartam elhinni! Hiszen ez a legnagyobb elismerés és megtiszteltetés! :-)) Köszönöm itt is. Mégegyszer!

Nemsokára jövök az ikertesóval. :-)