Oldalak

Járok az álmok útján és próbálgatom a szárnyaimat.

"Álmodj, amit csak akarsz, menj, ahova szeretnél, légy az, aki szeretnél, mert csak egy életed van, s csak egy lehetőséged, hogy olyan dolgokat csinálj, amit szeretnél!" (Paulo Coelho)

"Add tovább a tudományt! Valamikor elindult a foltvarró-staféta, hogy szerteágazó világmozgalom legyen belőle. Ma névtelen foltvarróknak köszönhetik a neves művészek is azt, hogy kitaposták az utat. A foltvarrás közösségi tevékenység, ez talán a legszebb (ha nem is mindig a legmutatósabb) része. Ne felejtsd el: csak az félti a tudományát, akinek kevés van belőle. A féltékenység és az irigység veszélyes kór, elsősorban annak árt, aki birtokolja. Szabadulj meg tőle"

(Dolányi Anna: Hasznos könyv foltvarróknak)


Magamról

Saját fotó
Anya vagyok és feleség! Ez a státuszom, a foglalkozásom, a hivatásom. Három fiam van! Ha akad egy kis szabadságom, akkor alkotok. Mindenfélét. Csakúgy... A varrás nagy szerelem.

Köszönöm, hogy benéztél hozzám!

Ha megtetszett valami és Te is szeretnél, írj bátran!

bozsomati@gmail.com

2011. január 6., csütörtök

Életjelet adok.

Kedves Olvasóim!
Azt gondolhatnátok, hogy eltűntem. Ez részben igaz is. Nekem az év eleje mindig komoly munkával telik, így egyáltalán nem voltam még csak számítógép közelébe sem, a varrógépről pedig ne is beszéljünk.
24-én reggel szépen elpakoltam az anyagaimat, a cérnáimat és a varrógépet is. Azóta pihen. Az ünnepek, a téli szünet a családról szólt. Sok-sok beszélgetés volt, játék, szánkózás, korizás, pihenés. Kellett ez nagyon! Ma felvirradt a nap, hogy újra leporoljam a csodamasinámat, de sajnos a legkisebbem újra beteg lett :-( Szóval majd meglátjuk.

Nagyon szépen köszönöm az újévi jókívánságokat! Nagyon-nagyon sokat jelentenek.
Újévkor berakott bejegyzés nagyon sokat jelent. Nekem nincsenek újévi fogadalmaim, de számvetést mindig szoktam csinálni. Nagyon kemény év van mögöttem. Optimista természet vagyok! Nagyon is. Így hiszem, hogy rendben lesz minden, bár az elmúlt évben voltak nagyon nehéz pillanatok. Sok-sok dolgot másképpen látok és a legfontosabb, amire megtanított ez elmúlt év, hogy nincs mire várni. Nincs majd holnap. Nincsen majd! Igenis használjunk ki minden örömteli pillanatot. Mindig most örüljünk a szeretteinknek a gyerekeinknek. Ne azt mondjuk, hogy majd holnap játszunk, majd holnap felhívom, majd holnap... stb. Mindig ragadjuk meg az alkalmat. Mindig legyen idő, egy mosolyra, egy simogatásra, egy jó szóra. Higgyétek el megéri!!!! Mert nem mindig van holnap......

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése