Oldalak


Járok az álmok útján és próbálgatom a szárnyaimat.

"Álmodj, amit csak akarsz, menj, ahova szeretnél, légy az, aki szeretnél, mert csak egy életed van, s csak egy lehetőséged, hogy olyan dolgokat csinálj, amit szeretnél!" (Paulo Coelho)

"Add tovább a tudományt! Valamikor elindult a foltvarró-staféta, hogy szerteágazó világmozgalom legyen belőle. Ma névtelen foltvarróknak köszönhetik a neves művészek is azt, hogy kitaposták az utat. A foltvarrás közösségi tevékenység, ez talán a legszebb (ha nem is mindig a legmutatósabb) része. Ne felejtsd el: csak az félti a tudományát, akinek kevés van belőle. A féltékenység és az irigység veszélyes kór, elsősorban annak árt, aki birtokolja. Szabadulj meg tőle"

(Dolányi Anna: Hasznos könyv foltvarróknak)

Magamról

Saját fotó
Anya vagyok és feleség! Ez a státuszom, a foglalkozásom, a hivatásom. Három fiam van! Ha akad egy kis szabadságom, akkor alkotok. Mindenfélét. Csakúgy... A varrás nagy szerelem.

Köszönöm, hogy benéztél hozzám!

Ha megtetszett valami és Te is szeretnél, írj bátran!

bozsomati@gmail.com

2010. június 3., csütörtök

Kis vendég a kertben

Hétvégén berepült hozzánk egy kismadár. Nem tudom mi történhetett vele, félek, hogy a kutyusunk mancsa is benne van a dologban, de ott reszketett a fűben és annyira rémült, volt, hogy kézbe tudtuk venni. Megnéztük a fiúkkal jobbról-balról, csináltunk néhány fotót, aztán biztonságos helyre vittük, hogy össze tudja szedni magát.
Egyszer valahol olvastam, hogy azok a madarak, akik macska/kutya/akármi támadás áldozatai lesznek, olyan sokkot kapnak (aztán nem bírja a szívük), hogy mindenképpen elpusztulnak. Akkor is, ha nem sérültek meg (nagyon). A mi kis madarunk külsőre teljesen sértetlen volt és elég határozottan kapaszkodott az ujjaimba, amikor felemeltük. Kis idő múlva, amikor megnéztük, hogy ott van-e még a biztonságos helyen, már nem volt ott, úgyhogy bizakodunk...
Íme a kis madarunk. Füzikének gondoljuk....

Vajon ő lenne a tettes?

Bejegyezte: Álomjáró-Bozsomati dátum: 7:41:00 Címkék:

1 megjegyzés:

  1. Unknown2010. június 8. 22:48

    Nem egy fióka ez, aki eltévedt repüléstanulás közben?
    Egyébként a papagájok (márha őket is a rendes madarak közé számítjuk :D )garantáltan nem kapnak olyan sokkot egy kutyatámadástól, hogy leálljon a szívük. Legalábbis a saját tapasztalataim szerint.
    Úgyhogy - reméljük! - Bertának nem kell a felelősséget a vállára vennie! :)

    VálaszTörlés

Feliratkozás: Megjegyzések küldése (Atom)