Neszeszer

Végre elkészültem a tesómék takarójával, így átadhattam magam a próbálkozásnak. Régóta ki akartam próbálni egy neszeszert. Tegnap este kiszabtam őket.

Naná! Mindjárt kettőt! Ma meg összevarrtam őket. Még jó, hogy kettőt szabtam, mert legalább gyakorolhattam. Van mit. Sok-sok tanulságot levontam. Egyik, hogy nem tudok szépen varrni kézzel, a másik, hogy a géppel is van még mit gyakorolnom, a harmadik a cipzár hossza. Lehetett volna hosszabb, de most csak ilyen volt itthon. Gondolom a gyakorlat teszi a mestert, úgyhogy...HAJRÁ!

Egy elmaradt takaró

Egész nap a tesómék "elmaradt" karácsonyi takaróját varrtam (inkább csak kínlódás volt). Elmaradt, mert a varrógépem kilehelte a lelkét és már sehogyan sem tudtam elkészülni vele karácsonyra. Végre megjavult a varrógép és volt időm is. Nekiláttam, de nagyon nem ment. Valószínű az is közrejátszik, hogy agyban már máshol szárnyalok. :-) Holnap újra nekifutok, de este levezetésként horgoltam egy nárciszt. Olyan szép! Imádom a telet. Barátaim szerint már-már perverz módon, de most már várom a tavaszt! Nagyon. Azt is szeretem :-)

Gyöngyözés

Tegnap elmentem gyöngyfűző szakkörre is! :-) Nem bírok magammal. Annyi ötletem van! Egyenlőre ezzel a tojás dísszel kezdtem. Még nincs kész, de már lehet látni, hogy nagyon klassz.

Bánatos vagyok

Bánatos vagyok. Ezt a takarót a szüleimnek csináltam karácsonyra. Első nagy munkám. Igaz karácsonyra több takaró is készült, de ez volt az első steppelésem. Sajnos 4 hete lakástűz áldozata lett. Nálam jobban már csak Anyukám sajnálja... Hamarosan meglepem Őt egy másikkal :-)

Imádom...

http://www.youtube.com/watch?v=D6RaU9n4ZuI&feature=related

Horgolok! Horgolok?

Tegnap este elmentem a kiszemelt horgoló szakkörre. Nagyon-nagyon jól éreztem magam! Jó volt a hangulat, kedvesek voltak a résztvevők és nem utolsósorban tanultam is! Hogy mennyi mindent lehet csinálni egy szál fonalból! Úgy meglódult a fantáziám, hogy csak győzzek utána szaladni! A szakkörvezető nagyon kedves és nagyon jól elmagyarrázza/mutogatja a dolgokat. Hááát van mit tanulnom, de nézegetve a munkáit, megéri!!! Nagy felbuzdulásomba, most a létező öszes fonalmaradékot összekotrom a családból! Íme az első nekifutásom:

Horgoló tanfolyam

Ma elmentem, itt a városban az egyik kézimunka boltba és látom, hogy keddenként horgoló tanfolyamot tartanak. Sajnos nem tudtam megkérdezni a paramétereket, mert hétfőn zárva vannak, de felcsillant a remény, hogy nem csak kis virágokat fogok horgolni :-) Holnap még biztos nem veszek részt rajta, de mindenképpen megérdeklődöm.

Orchidea

Anyukámnak névnapja lesz. Egy orchideát vettem Neki. Egyébként soha nem szerettem különösen ezt a virágot. Nem tudom megmagyarázni, hogy miért nem, de valahogyan idegenkedtem tőle. Két évvel ezelőtt is orchideát ajándékoztam, de sajnos 3 hete lakástűz áldozata lett. Vígasztalásul is szánom, mert nagyon szerette. Gyönyőrű és minél tovább nézegetem, annál jobban tetszik nekem is... Már már elbizonytalanodok...Én is szeretnék egyet???

Horgolni tanulok

Horgolni tanulok. Édesanyám megmutatott nekem egy kis virág mintát, amit azóta is szorgalmasan gyakorolgatok és kisérletezgetek. Sajnos hiába olvasgatok horgolós oldalakat, és ámulok, hogy mennyi mindent lehet horgolni (elképesztő), az nekem elég hottentotta és anyukám sem igazán tud, csak ezt a kis virágot. Majd egyszer talán felsőbb szintre lépek, addig pedig maradok a színes virágaimnál.

Farsang mégegyszer...

Na, megvolt a farsang!
A kis dínóm és a fehér tigrisem is nagyon jól érezte magát. Reggel már korán keltem, mert a suliban délelőtt rendezték a farsangi mulatság első felvonását. Alsósok készültek osztályonként, maguk készített társasjátékokkal, amit kölcsönösen kipróbáltak és ekkor volt az eszem-iszom, dínom-dánom. Egy nagy tál fánkkal járultam hozzá a bulihoz és mivel a fánk csak frissen jó, ezért korán keltem, hogy elkészüljek.
Íme a fehér tigrisem:
Sajnos a maskarás felvonulásra nem tudtam elmenni, mert az "összehangolt" szervezésnek köszönhetően, a kis dínómnak is ezen a napon volt a farsang. Oda is készültem egy tál frissen kisütött fánkkal. Szerencsére mire az oviban kezdődött a farsang, addigra a suliban végetért.Na akkor jöjjen egy kép a kis dínóról, meg az unokatesó méhecskéről. A méhecske jelmezt is én készítettem...hm...mikor is? Már jó régen, a nagyfiamnak.

:-)

Szülinap

Szülinapom volt. 35 éves lettem! Nem csináltam számvetést, nem tettem fogadalmakat, csak megtörtént. 20 évesen még azt mondja az ember, hogy soha nem fog érdekelni hány éves vagyok, hiszen soha fel sem merült bennem, hogy valaha 35 éves leszek. El sem bírtam képzelni, hogy valaha én olyan "öreg" leszek. Aztán pikk-pakk, észbe sem kaptam és elrohantak az évek. Pedig nem érzem magam sem öregnek, sem 35 évesnek. Aztán mire hozzászokom a gondolathoz, addigra újra eltelik egy év...

Varrógép 1.

Jelenleg egy ezeréves (na jó ez túlzás:-)) Toyota varrógépem van. Anno amikor megvettem, még nem tudtam varrni. Egyáltalán. Ezen a gépen tanultam meg. Kezdtem ezt, elsőszülött fiam baldahinjával és ágyneműjével, aztán kedvet érezve folytattam függönyökkel a szobánkba. Aztán annyira felbátorodtam, hogy nekivágtam egy hálózsáknak, kisnadrágnak, kispulcsinak, kisingnek... Nem volt megállás. Beleszerettem. Életemnek azonban mindig jött egy-egy olyan szakasza, amikor a varrógép jó mély feledésbe merült. Időközben született mégegy fiúnk, aztán építkezésbe fogtunk, beíratkoztam főiskolára, újra kopogtatott a gólya... Most viszont, hogy legkisebb fiam is elkezdte az ovit, hát rámszakadt egy "csomó" szabadidő és én leporolgattam a varrógépemet. Sajnos nagyon hamar kiderült róla, hogy bizony elhasználódott, elkopott az évek során. Karácsonyra a családomnak foltos dolgokat szerettem volna csinálni, ezért mielőtt belekezdtem volna, átadtam egy mesterembernek, hogy nézze meg tud-e vele valamit kezdeni. A szerelő megnézte, megjavítgatta, kicserélt néhány alkatrész, de azt mondta ne reménykedjek. Sajnos a műanyag alkatrészek elkoptak és bizony húzós áron lehet csak kicserélni, viszont az egész gép nem ér annyit. Szomorú lettem, de nekivágtam a karácsonynak... Varrtam reggel, varrtam délben, varrtam este, varrtam éjszaka és egyre inkább szembesültem a varrógépem hibáival és súlyos hiányosságaival. Mire eljött a karácsony megérlelődött bennem, hogy kell/szeretnék egy új varrógépet.

Farsang

Az idén is lesz farsang. Én az idén is utolsó pillanatban próbálok kihozni a lehetőségekből valamit. Na, jó! Ez így nem teljesen igaz! A fiaim óhaja születik meg mindig nehezen és az is változik óráról órára. Hétvégére már kitalálta mindenki, hogy mi szeretne lenni. Legkisebbem Zs. dinoszaurusz lesz, amit gyorsan meg is varrtam, nehogy meggondolja magát. Szerencsére nagyon teszik Zs.-nek a jelmez, így már alig várja, hogy felvehesse.

Középsőm B. fehér tigris bőrébe bújna, mert náluk az iskolában a cirkusz jegyében telik a farsang. Itt még vannak elmaradásaim, de az ötlet már megvan a kivitelezésre!Legidősebb fiam M. pedig bohóccá vállna...Az ő jelmezének még gondolatban sem fogtam hozzá. Azt hiszem felmegyek a padlásra és körülnézek hátha akad valami, amiben szuper bohóc lenne. Arcfesték van itthon...

Kezdetek

Elhatározam, hogy blogot írok. Ennek több oka is van és hosszas vajúdás előzte meg, de gondolataimat tett követte.
Először is soha nem voltam híve a kitárulkozásnak, főleg nem a nagyvilág elé, másodszor meg kóros időhiányban szenvedek 3 fiú gyermek anyukájaként. Ami miatt mégis létrehoztam életem első blogját, az az alkotási vágy. Szeretek mindent, amivel létre lehet hozni valamit. Szeretek varrni, horgolni, fúrni-faragni, sütni-főzni, szétszedni és összarakni, gyöngyöt fűzni, rajzolni, tervezni. Egy szóval alkotni. Arra gondoltam, hogy műveimet és az alkotásuk közben felmerülő gondolataimat jó lenne megőrizni.
Hát akkor induljon a kaland! Meglátjuk mi sül ki belőle!