Álomjáró-Bozsomati: Neszeszer

Járok az álmok útján és próbálgatom a szárnyaimat.

"Álmodj, amit csak akarsz, menj, ahova szeretnél, légy az, aki szeretnél, mert csak egy életed van, s csak egy lehetőséged, hogy olyan dolgokat csinálj, amit szeretnél!" (Paulo Coelho)

"Add tovább a tudományt! Valamikor elindult a foltvarró-staféta, hogy szerteágazó világmozgalom legyen belőle. Ma névtelen foltvarróknak köszönhetik a neves művészek is azt, hogy kitaposták az utat. A foltvarrás közösségi tevékenység, ez talán a legszebb (ha nem is mindig a legmutatósabb) része. Ne felejtsd el: csak az félti a tudományát, akinek kevés van belőle. A féltékenység és az irigység veszélyes kór, elsősorban annak árt, aki birtokolja. Szabadulj meg tőle"

(Dolányi Anna: Hasznos könyv foltvarróknak)

2010. február 28., vasárnap

Neszeszer

Végre elkészültem a tesómék takarójával, így átadhattam magam a próbálkozásnak. Régóta ki akartam próbálni egy neszeszert. Tegnap este kiszabtam őket.

Naná! Mindjárt kettőt! Ma meg összevarrtam őket. Még jó, hogy kettőt szabtam, mert legalább gyakorolhattam. Van mit. Sok-sok tanulságot levontam. Egyik, hogy nem tudok szépen varrni kézzel, a másik, hogy a géppel is van még mit gyakorolnom, a harmadik a cipzár hossza. Lehetett volna hosszabb, de most csak ilyen volt itthon. Gondolom a gyakorlat teszi a mestert, úgyhogy...HAJRÁ!