Ebédre

Nagyon nehezen viselem a meleget. Az amúgy is rekkenő hőségben rettentően nincs kedvem még főzőcskézni. Pedig nagyon szeretek. Főzni is és sütni is. Barátnőm már fűzött, hogy csináljak egy főzős blogot is, de bevallom, hogy arra már végképp nincs érkezésem. Így ide fognak bekerülni az arra érdemes konyhai alkotásaim.

Mivel nem volt választásom, hiszen négy éhes szájat kell betömni, így nekiláttam és sütöttem-főztem. Anyósom által termesztett zsenge zöldbabból, tejfölös leves lett és még tavaly lefagyasztott szilvából (szintén saját termés), fahéjas szilvás bukta. Nem csináltam még ilyet. Nem olvastam sehol, bár biztos nem én fedeztem fel Amerikát :-)) Szeretek kísérletezgetni a konyhában is. Szilvát imádjuk, a fahéjat szintén, bukta, mint kelt tészta finom, könnyű, de laktató és a kenyérsütőgép meggyúrja a tésztát (ennyi volt a könnyítés). Szóval a tésztát kinyújtottam (fél kiló lisztből) 16 részre osztottam. Közepébe fahéjas porcukrot tettem és batyunként 3-4 magozott szilvát raktam. Feltekertem, tepsibe dobáltam és megsütöttem. Ami miatt mindezt leírtam az az íz-orgia, amit ez a bukta okozott. Annyira hihetetlenül finom lett! Imádom! Bizony hesegetni kell a fiúkat a tepsitől, hogy maradjon Apának is.

Érdemes kipróbálni! Jó étvágyat!