Álomjáró-Bozsomati: Egy majdnem ugyanolyan.....

Járok az álmok útján és próbálgatom a szárnyaimat.

"Álmodj, amit csak akarsz, menj, ahova szeretnél, légy az, aki szeretnél, mert csak egy életed van, s csak egy lehetőséged, hogy olyan dolgokat csinálj, amit szeretnél!" (Paulo Coelho)

"Add tovább a tudományt! Valamikor elindult a foltvarró-staféta, hogy szerteágazó világmozgalom legyen belőle. Ma névtelen foltvarróknak köszönhetik a neves művészek is azt, hogy kitaposták az utat. A foltvarrás közösségi tevékenység, ez talán a legszebb (ha nem is mindig a legmutatósabb) része. Ne felejtsd el: csak az félti a tudományát, akinek kevés van belőle. A féltékenység és az irigység veszélyes kór, elsősorban annak árt, aki birtokolja. Szabadulj meg tőle"

(Dolányi Anna: Hasznos könyv foltvarróknak)

2010. július 12., hétfő

Egy majdnem ugyanolyan.....

Az évzáróra varrtam Nagyfiam osztályfőnökének egy dáliás (dolgozatok szállítására való :-)) táska-szatyrot. Nagy sikere volt és egy kedves ismerősöm azt mondta, hogy ő is elfogadna egy ilyet. Pont ilyen legyen, mert imádja a színeit... Biztosan sokan vagyunk így, de én sem szeretem ugyanazt csinálni kétszer... Nem is csináltam! Megvarrtam a táskát és nagyon hasonló, de mégis teljesen más! Kukacoltam is, ami nekem még nagy kihívás, de az eredmény nem lett rossz. Belülre kapott kis zsebeket, hogy ne kelljen derékig behajolni, az apróságok után kutatva. Ma egésznap a szemem előtt lógott és egyre jobban beleszeretek. Pedig nem színem a lila... Meg nem is annyira indulok be a táskákra... Vagy mégis!?